Sikeres beporzás után a virágokból piros, szív alakú bogyók fejlődnek, amelyeknek mérete a málnához hasonló, emiatt kapta a málnalonc nevet. Azonban a málnához valójában semmi köze nincsen, és hasonlóságot sem mutat vele semmiben, így az elnevezése nem annyira szerencsés e tekintetben. A kifejlett málnalonc magassága nem haladja meg a másfél métert, és szélessége is hasonlóképpen alakul. A bogyók ízre állítólag kellemesen édes savanykásak, és valamivel korábban érnek a mézbogyónál, így ez lehet az első gyümölcs a kertben, amit szüretelhet az ember. Nagyon kíváncsi leszek a növényre, amilyet idén (2025) december elején kaptam cserepesként, és ültettem el a kertembe, mivel még remek ültetési idő volt. A kevéske fellelhető információ szerint a részleges vagy a teljes árnyékot szereti a legjobban, de idősebb korában akár a napos helyeket is képes elviselni. Ilyenkor azonban a nyári kánikulában levelei leperzselődhetnek, és a növény a mézbogyóhoz hasonlóan nyugalmi állapotba kerül. Nem a legjobb szárazságtűrő, szereti ha talaja nyirkos. Átmeneti szárazabb időszakokat elvisel ugyan, de az rossz hatással lehet a jövő évi termésre, ezért érdemes lehet talaját mulcsolni, hogy minél kevesebb öntözéssel lehessen minél tovább nedvesen tartani a talaját. Talaj tekintetében nem túl válogatós, nagyjából bármilyen szélsőségektől mentes talajban jól fejlődik, főleg ha annak szerkezete nem túl kötött. További információk és saját tapasztalatok erről a növényről a Kreatív Kertész weboldalamon olvashatók.