Virágzása júniustól augusztusig tart általában, és ilyenkor gyönyörűen mutatnak rajta a nagy méretű fehér virágok, amelyekből augusztustól szeptemberig érnek be a csodaszép piros gyümölcsök, amik megjelenésükben inkább hasonlítanak a szamócára, mint a málnára. A 2-3 centiméter átmérőjű bogyók íze erdei vadgyümölcsös jellegű, legközelebb talán a szederhez áll, de azért mégsem teljesen szeder ízűek a harmonikusan édes-savas, és aromás termései.

Gondozás tekintetében úgy kell vele bánni nagyjából, mint a szederrel. Szereti a napfényt, de nem bírja a tartósan tűző napot. Árnyékban nem fejlődik rendesen, ezért a legjobb számára, ha napi 6-7 óra közvetlen napfényt kap, de nem a nap legmelegebb óráiban. A pangó vizet nem viseli el éppen úgy, mint az aszályt, de azt szereti, ha talaja mindig nedves kicsit. A laza, levegős, és humuszban gazdag talajokat kedveli leginkább. Tartós aszályban, ha nem kap elegendő vizet, a termések elmaradásával reagálhat rá. Ha teljes talajtakarást szeretnénk vele elérni, akkor 40-60 cm-es tőtávokra ültessük őket. Metszeni a vegetációs időben nem kell, ősz végén kell talajszint felett teljesen visszavágni. Hazánkban teljesen télálló, így takarást nem igényel télire. Gyökérsarjakkal terjed, így bánjunk vele óvatosan, mert hamar képes területet hódítani magának. Ha ezt el szeretnénk kerülni, nevelhetjük dézsában is akár, vagy gyökérgáttal ültessük, hogy ne tudjon elszabadulni.

Egyébként egy különleges növény, amely nyár elején a virágaival, nyár végén a bogyóival, ősszel pedig a színes leveleivel lehet ékes dísze a kertünknek. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy tüskés növényről van szó, amelynek a levelei is szúrósak, így a vele való munkálatok során viseljünk kesztyűt. További információk a növényről a Kreatív Kertész honlapon olvashatók.